Mit is mondjak? Elég gáz ez a film.Még a K. Costeres '91-es változat is jobbra sikeredett (a szörnyű Bryan Adams-féle betétdallal együtt). Pedig az ötlet kiváló volt, hogy csináljunk egy oly' előtörténeti filmet: miként/miért keveredett Robin Hood a sherwoodi rengetegbe!
Ridley Scott sajnos eljutott a Blade Runnertől ehhez a "vérszegény" RH-változathoz. Annyira érződik, hogy minden hollywoodi patikamérlegen lett kiszámolva: szerelem, akció, miegymás. Csak azon csodálkozom, hogy nem sikerült valahogy belecsempészni a történetbe egy PC-feketét. Na úgy tűnik, ezek az idők már elmúltak.
A történettel azonban nem csak ez a baj. Sántít az egész. Vagy csak én maradtam le valamiről? Mármint, hogy hogyan is keveredett bele Mr. Hood/Longstride jó édesapja ebbe az egészbe? Mit is akart ezzel elmondani Brian Helgeland (forgatókönyvíró)?
Becsületére mondjuk, hogy próbálta elmagyarázni, de nem sikerült túl világosra. Így szépen, gondosan át is siklottunk felette. Végül is nem azér' ül be az ember egy ily' filmre, hogy túl sokat gondolkodjon! De, azért mégis.
Igaz az is igen abszurdra sikeredett, amikor Russell Crowe megérkezett a Loxley-kastélyba, hogy közölje a gyászos hírt: egy apával fia, egy feleséggel pedig férje elvesztését. Majd ez a rész egy erotikus-incselkedő és viccesnek szánt jelenetsorral zárult! Hű. Ciki.
Azt már nem is részletezem, hogy ebben a jelenetben Mr. Crowe lejátszotta Cate Blanchettet és Max von Sydowot is. Ugyanis a gyász egyedül az ő arcán volt megfigyelhető. Igaz a forgatókönyv kegyetlensége is szerepet játszott ebben. Szóval ismét a sztorinál járunk.
Mindenesetre ez sokat elmond a színészi játékról is.
no stars
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése