Hamarosan beköszönt az EP-választás - áldásos - kampánycsendje! Ehhez magam is alkalmazkodom, így csak most, az utolsó pillanatban akarok foglalkozni a voksolással.Azonban nem a lábszagú hazai kampánnyal, hisz a tököm tele van ezekkel az egzisztencialista politikusokkal: az orbáni és szlovákiai műbalhékkal; a belpolitikai hülyeségekkel és vádakkal teli vagdalkozásokkal, amit nem általnak kampánynak is csúfolni!
Mondjuk azért azt nem hagynám szó nélkül, hogy a fővárosi listavezetői vitára Schmitt Pál már el sem ment (!), igaz minek is? Ill. ennél is jobban aggaszt, hogy Hollandiában a szélsőjobb (igaz Wilders Szabadságpártja - stílusosan - mint Makó Jeruzsálemtől, kb. annyira van a mi Jobbikunktól) a második lett a németalföldi voksoláson (2,9%-kal lemaradva a jobbközéptől, és 4,9-et ráverve a szocdemekre)! Ezek azért nem a legjobb előjelek!
Mindegy. Mindenki a maga voksával dönthet! De előtte nem árt tájékozódni.
Igaz ezt itt, az edzsungelben nem a legkönnyebb, hisz gyakorlatilag tele a padlás különböző kimutatásokkal, statisztikákkal, melyeket könnyen lehet így, vagy akár úgy is tálalni a derék választópolgárnak. Csak álljon itt egy hazai és egy nemzetközi példa, melyek igen eltérőek!
Ezért került a figyelem középpontjába az OpenEurope, amely az alapján vizsgálta a EP-s politikusokat, hogy azok hogy viszonyultak a reformok felé, vagy éppen mennyire küzdöttek a pazarlás ellen?
No, és itt számos érdekes objektív adatra bukkanhat a kíváncsi neteupolgár. Ugyanis a számok nem hazudnak: a brit kutatók az alapján állították fel a rangsort, hogy az adott képviselő hogy szavazott egy-egy a nyilvánosság szempontjából kardinális kérdésre (pl. támogatták-e a könnyebb hozzáférést a voksolási listákhoz), vagy éppen, mennyire voltak aktívak!
Mielőtt rátérnék a magyarok eredményeire, nem árt egy kicsit a magyar rónán túlra is tekinteni. Talán nem véletlen, hogy a lista élén svéd, osztrák és holland politikus áll, és a nemzetek közötti nem hivatalos versenyt is a svédek nyerték, s mögöttük Hollandia és Dánia található. Míg a tabella utolsó helyein ciprusi, lengyel és olasz politikus osztozik, s az államokra lebontva utolsó Spanyolország, előtte pedig Itália és Ciprus ténfereg. Majd a szigetországnál 0,2%-kal acélosabban jövünk mi! Vagyis Magyarország leszorult a hátsó dobogóról!
Na, de ha már itt járunk. Nézzük a magyar politikusainkat. A legelőkelőbb helyezést az SZDSZ-es Szent-Iványi István hozta össze (ő is a 94. hellyel bükszélkedhet, mutatói: a lehetséges 58-ból 35 pontot szerzett; míg a legrosszabbul a FD-s Gyürk András bírt szerepelni: a megtisztelő 750. pozíciót mondhatja magáénak, a 7/58-as mutatóval!). Természetesen újraindul, s a FD listájának a 9. helyén áll. Ez annak függvényében tűnik fölöttébb érdekesnek, hogy ha csak a magyar képviselőkre bontjuk a mezőnyt, akkor láthatjuk, hogy a legaktívabb FD-s képviselő a 7. Becsey Zsolt, aki amúgy nem is indul a mostani választáson!
Szóval valahogy így állunk.
